Olvasmány-lelőhelyek online:
Hol találunk megbízható szak- és szépirodalmat?
Az alábbi listán sok forrás ismerős lehet azoknak, akik régóta benne vannak a digitális szak- és szépirodalom vadászatban. Azonban nem mindenki van ezzel így. Nekik gyűjtötte össze a Literatura munkatársa az alábbi lelőhelyeket, adatbázisokat.
A digitalizált irodalom előnye a hozzáférhetőség és a kereshetőség. Ezek az online archívumok lehetnek szabadon elérhetők, tehát mindenki számára használhatóak, vagy olyanok, amelyeknek a használatához előfizetés szükséges. Sok magyarországi egyetem biztosít elérhetőséget ilyen oldalakhoz, például eduID-n (https://eduid.hu/hu) vagy intézményi hálózaton keresztül. Utóbbi azt jelentené, hogy otthon nem használhatjuk, de sok egyetem segít az otthoni hozzáférés biztosításával (ezekről az egyetemek honlapján érdemes tájékozódni). Ilyet több könyvtár is biztosít, érdemes tehát tájékozódnunk a könyvtárak honlapján az általuk nyújtott online szolgáltatásokról. Illetve vannak előfizetéses oldalak is, amelyek havi vagy éves díj ellenében elérhetők.
Több könyvtár és múzeum eleve rendelkezik digitális adatbázissal. Többek közt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is folyamatosan bővíti
online tartalmait (
http://www.fszek.hu/adatbazisok), de mindenképp érdemes megnézni az
Országos Széchényi Könyvtár (
http://www.oszk.hu/oszk_katalogusok) katalógus-hozzáféréseit is.
A Digitális Irodalmi Akadémia (https://pim.hu/hu/dia)
célja komplett életművek digitalizálása, ahol Ágh Istvántól Zelk Zoltánig meg lehet találni a legfontosabb kortárs és XX. századi szerzők életművéből jó néhányat. Szépirodalmi művek mellett az adott szerzőkhöz tartozó bibliográfiák és szakirodalmak is találhatók a honlapon. Abban különbözik az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtártól, hogy itt szerzői jogdíjas szövegeket olvashatunk. Ugyanis a DIA szerzői honoráriumot kapnak az online megjelenésért. Hátránya, hogy nem letölthetők a szövegek, illetve csak a kissé nehézkesen használható mobilapplikációval. A működésről Keresztury Tibor Literán megjelent cikkében (https://litera.hu/magazin/tudositas/bekeve_oldja.html) is
lehet olvasni. Hasonlóan a MEK-hez ( https://mek.oszk.hu/)
és a DIA-hoz, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis, az EPA (http://epa.oszk.hu/)
is rengeteg magyar nyelvű tartalmat közöl. A legkönnyebben azonban a MATARKA-n (https://matarka.hu/)
tudunk keresni benne, ahol a találatok jó részének digitális elérhetőségét is feltüntetik. Hasznos oldal a Pécsi Tudományegyetem által fenntartott
Digitália (
https://digitalia.lib.pte.hu/hu/) : itt a PTE Egyetemi Könyvtár digitalizált dokumentumai érhetők el, és a
Hungaricana (
https://hungaricana.hu/hu/) könyv-, kép- és dokumentumtára.
A
Digitális Tankönyvtár (
https://dtk.tankonyvtar.hu/) folyamatosan bővülő, szabad hozzáférést biztosító adatbázisában a névvel ellentétben nemcsak tankönyvek elérhetőek, hanem periodikák is. Emellett persze nagyrészt a kötelezőkön van a hangsúly: akár középiskolai, akár egyetemi tanuláshoz szükséges alapszövegek is megvannak itt.
A
SZAKTÁRS (
https://www.szaktars.hu/) , azaz a Szakkiadók Társulásának platformján olyan kiadók szakkönyvei elérhetők, mint a L'Harmattan, a Balassi és az Osiris, irodalomtól színháztudományon át mindenféle témában. A feltett szövegek
mindenki számára szabadon kereshetők, érdemes böngészni a kínálatban. A MeRSZ (https://mersz.hu/) az Akadémiai Kiadó online könyvtáraként működik, fizikától kezdve pszichológián át zenetudományig sok tudományág alapszövegei elérhetőek a kínálatában. Mindkettő eduID-val, vagy könyvtárak által (pl. Szabó Ervin Könyvtár) elérhető.
Annak ellenére, hogy körülbelül egy hónapja felfüggesztették az egyetemi elérhetőségét, az
Arcanum (
https://adtplus.arcanum.hu/hu/) digitális periodikaarchívum nyilvánossá tette a folyóiratokat és újságokat, illetve könyveket és lexikonokat is tartalmazó adatbázisát, egy hónapnyi szabad hozzáférést biztosítva mindenki számára.
Az egyik legnagyobb előfizetéses platform a Scribd (https://www.scribd.com/?lohp=1): itt nem csak szakirodalom elérhető, hanem könyvek, magazinok, hangoskönyvek és egyéb dokumentumok is. Letölthető az okos eszközök bármelyikére, de webes nézetben is működik. Körülbelül úgy működik, mint egy könyvtár, havi 8.99 dolláros tagsági díjjal. Mivel az első hónap ingyenes, nincs vesztenivalónk a kipróbálásával.
Angol nyelvűek közt érdemes megjegyezni a Project Gutenberget (http://www.gutenberg.org/), ahol sok könyv ingyenesen érhető el. Az oldalt idén fejlesztik, egyelőre tesztverzióban az új
elérhetőség (
https://dev.gutenberg.org/. A
Jstor (
https://www.jstor.org/) főleg angol nyelvű tartalmakat közöl, de a világ minden tájáról érkeznek be dokumentumok, cikkek, könyvfejezetek. A magyar egyetemek jelentős része előfizetett rá, ha az egyetem biztosít lehetőséget otthoni elérésre, jelenleg is használni lehet. Javaslom még a Library Gensist, azonban meg kell említeni, hogy az oldalra nem feltétlenül jogtisztán kerülnek fel könyvek. Így tehát folyamatosan változó címen érhető el, több ország is tiltja a használatát. Lelkünk megnyugtatására mondom, hogy járvány idején talán ezt is szabad.
Mindemellett a digitális átállás kapcsán rengeteg Facebook-csoport jött létre, ahol szakirodalmakat, olvasmányokat osztanak meg az emberek. Az ilyen közösségek nemcsak arra jók, hogy megtaláljuk, amit keresünk, sok csoport olvasmányötleteket is ad tematikusan vagy célcsoportra leszűkítve is akár (pl. magyar szerzőktől, fiatal felnőtteknek stb.). Ezekbe is érdemes bekapcsolódni!
Pl.: 1200 magyar nyelvű e-könyv, amit ingyen letölthetsz
Az UNESCO 1995-ben katalán javaslatra a KÖNYV ÉS A SZERZŐI JOGOK NAPJÁVÁ nyilvánította április 23-át. A világnap meghirdetésével tisztelegni kívántak a könyvek és szerzőik előtt, felismerve, hogy a könyvek és az olvasás milyen meghatározó szerepet játszik az emberiség társadalmi és kulturális fejlődésében.
