2021. április 18., vasárnap

Törőcsik Mari (1935-2021)

 


Törőcsik Mari (1935–2021), a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

2021. április 15., csütörtök

Április 14. Könyvtárosok Világnapja






 

A világ legszebb könyvtárai

Április 14-e a könyvtárosok világnapja, ezért itt látható néhány a világ legmesésebb bibliotékái közül. Lehet bennük gyönyörködni, remélem tetszeni fognak!

Biblioteca Laurenziana a San Lorenzo-templom kolostorában, Firenze

Bostoni Könyvtár, USA


Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs


Hearst-kastély, gótikus könyvtár, San Simeon, USA




Liverpooli Központi Könyvtár, Anglia


Sainte Geneviéve könyvtár, Párizs


A Sztrahovi-monostor könyvtára, Csehország



Trinity Collage, Dublin

Forrás: https://www.noklapja.hu/mozaik/2016/04/14/a-vilag-legszebb-konyvtarai/



2021. április 6., kedd

Költészet napja

1964-től minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján ünneplik Magyarországon a költészet napját.

A jeles naphoz kapcsolódó TOTÓ kitöltésére hívom a játszani szerető olvasókat, nincs más feladat, mint a linkre kattintva az űrlap kitöltése, mindössze néhány percet vesz igénybe.

Link:

https://docs.google.com/forms/d/1ODNq8V9xDOXI1U9v4LMhtEa9vbqAFSrjTUkbjj1Ikss/viewform?edit_requested=true

Áprilisi versek:











Forrás:

https://padlet.com/getyuri/i3qxokgew26v

http://misogakazimir.weebly.com/fotok-riportok-versek/kanyadi-sandor-aprilis-honapja

http://www.operencia.com/mentovics-eva-kesik-a-tavasz/

http://www.operencia.com/gergely-istvan-aprilis/

https://mesemama.wordpress.com/tag/vers/

https://www.poet.hu/vers/284132

https://slideplayer.hu/slide/2012211/

http://sronika-kepeslap.qwqw.hu/?modul=galeria&a=73831&p=2

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pev=2008&pho=04&pnap=1&n=taltos1


Húsvét

 


Vallási szempontból: A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt ünneplik a nyugati keresztény egyházak.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadva a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

A húsvéti szokások, főként vallási szokások, melyekkel ma is találkozhatunk:

-       A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.

-       Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.

-       A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

-      

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el.



-        Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól jellemző.




Forrás: Hon-és népismeret 5. osztály.

Raktári szám: AP-051707