Vallási szempontból:
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Idén
húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka
ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti
beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust
a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre
feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadva a halálból, megmutatkozott
tanítványainak.
Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától
nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a
nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Ekkor ünneplik a világosság győzelmét
a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a
kereszthalál és a feltámadás.
A húsvéti szokások, főként vallási szokások, melyekkel ma is
találkozhatunk:
-
A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt
a világ világosságaként jelképezi.
-
Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent
Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi
(a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A
katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus
feltámadott, Alleluja szavakkal.
- A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a
húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A
szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az
évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel
maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták,
a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt
ne tegyen benne.
-
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a
locsolás és ennek jutalmául a
festett tojás ajándékozása. A
locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A
tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az
életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a
kölnivel való locsolkodás később terjedt el.
- Az
ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete
is szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a
gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól jellemző.
Forrás: Hon-és népismeret 5. osztály.
Raktári szám: AP-051707