Könyvhódító

A Könyvhódító- olvasás népszerűsítő programsorozat, mely  idén áprilistól jövő év januárjáig tart.  Vas megye könyvtáraiból két korosztályban(általános és középiskolások) nevezhettek a játékos kedvű diákok. A játék nem más, mint izgalmas felderítés, amelyben 3-4 fős csapatok interneten keresztül kapják a feladatokat. A II. forduló  kilenc feladatának megoldását, július 23-ig kellett eljuttatni, melyeket  iskolánk két csapata is megoldott.

Nyári programok

A rumi nyári napközis tábor (júni. 20-24-ig), az iskolai pegagógusainak aktív részvételével változatos programokat kínált a diákoknak. A Pálos Gyermekjóléti Szolgálat munkatásai (júli. 11-15-ig) várták játszóházi foglalkozásokra az érdeklődőket. Hasznosan, kellemes légkörben tölthették napjaikat a vakációzó gyerekek. További kellemes kikapcsolódást kívánunk.

Fontos!

A könyvtár a nyári szünet idején is várja látogatóit, bár nem

mindennap tart nyitva.

Június

28. kedd          12.00-16.00

29. szerda        12.00-16.00

30. csütörtök   12.00-16.00

július

1.péntek          12.00-17.00

4.hétfő            12.00-16.00

11.hétfő            9.00-13.00

12. kedd           9.00-13.00

13. szerda         9.00-13.00

14.csütörtök    9.00-13.00

15. péntek        9.00-13.00

21. csütörtök   12.00-16.00

25. hétfő         12.00-16.00

28. csütörtök   12.00-16.00

augusztus

1. hétfő          12.00-16.00

4. csütörtök    12.00-16.00

22. hétfő         12.00-16.00

Kellemes pihenést kívánok!

Beszélgetés a könyvekről

Interjút készítettünk a Rumi Rajki István Művelődési Ház igazgatójával, Varga Károly Gyulával.Kérdéseinket Gyula bácsi olvasási szokásaival, gyermekkori élményeivel kapcsolatban tettük fel.

- Jó napot kívánok Gyula bácsi! Tóth Friderika vagyok, és pár kérdést szeretnék önnek feltenni egy interjú keretében. Lehetséges ez?
-  Szia. Természetesen lehetséges.
- Rendben. Az első kérdésem az lenne, hogy gyermekkorában, óvodás évei alatt szoktak önnek otthon olvasni a szülei vagy esetleg az idősebb testvérei?
- Igen. Nagyon sokat. Meséket, verseket egyaránt. Emlékszem volt is egy kedvenc meséskönyvem Benedek Elektől.  A versek közül pedig egyre különösen emlékszem. Valahogy így hangzott: „Kipi-kopi kalapács, patkót csinál a kovács.”
- És mi volt az első könyv, amit egyedül olvasott el?
- Daniel Defoe könyve, a Robinson Crusoe, karácsonyra kaptam. Ekkoriban sokféle könyvet olvastam. Különösen rajongtam az indiános könyvekért. Sokszor ezeknek a történetét el is játszottuk itt a közeli híd alatt.
- Izgalmas lehetett. A képregényekről szeretném kérdezni. Voltak akkor már ilyen újságok?
- Természetesen voltak. Nagyon szerettem őket. Legtöbbször, ha volt egy kis zsebpénzem, Füles képregényeket vettem belőle.
- És a zsebpénz honnan volt?

- Akkoriban sokszor jártunk a templomba az orgonához „fújtatni”, és azért egy kis zsebpénz volt a jutalom.
- Manapság már ilyen nincs is. Pedig nem lenne rossz egy kis plusz zsebpénz. De térjünk rá a következő kérdésre. Ön szerint a mai gyerekek kezükbe vennék a régebbi, a maga gyerekkorabeli könyveket?
- Szerintem igen, csak kellőképp fel kellene kelteni az érdeklődésüket, és akkor biztos akadna olyan, aki szívesen olvasná ezeket a könyveket.
- És ön szerint mi az oka annak, hogy a mai gyerekek keveset olvasnak? Köze lehet ehhez a számítógépnek?
- Persze. A számítógép egy eszköz, ami leveszi a mai gyerekek válláról az úgynevezett „terheket”. Könnyebb rövidített életrajzokat lemásolni az internetről, vagy bizonyos könyvek egyszerűsített, tömör változatát elolvasni csak, mint könyvekben búvárkodni. Ez talán néha bizony könnyebb és talán hasznos is lehet, de szerintem igazán mindig az eredeti művekből tanulhatunk a legtöbbet. A könyvek által sokkal jobban átélhetők a szereplők érzései. Teljesen a helyükbe képzelhetjük magunkat. Valamilyen szinten átírhatjuk, újra írhatjuk magunkban a regényt.
- Egyetértek önnel. Akkor jöjjön a következő kérdés. Milyen témájú könyveket szokott olvasni mostanában?
- Mostanában legtöbbször szakirodalmat olvasok. A munkámhoz is használnom kell néha. Szabadidőmben viszont szépirodalmi műveket is nagyon szívesen olvasok.
- Van elég ideje a munka mellett az olvasásra?
- Igen. Ha csak 10-15 percre is, de mindig tudok időt szakítani erre. Szerintem, aki igazán akar olvasni mindenképp, meg tudja oldani, hogy legyen ideje erre is a munka és a mindennapi teendők mellett.
- Ez így van. Kár, hogy a mai gyerekek többségének nincs lelki igénye rá. És hát ennyi lett volna. Köszönöm az interjút. Viszlát.
- Igazán nincs mit. Szia.

 Szerintem érdekes dolgokat tudhattunk meg Gyula bácsitól. Izgalmas volt hallani, ahogy gyermekkori emlékeiről beszél.  

Készítette: Czédli Diána, Piri Melinda, Tóth Friderika

Interjú az olvasásról

Interjút készítettünk magyar tanárunkal Dr.Horvátné Farkas Ibolyával.

Megkérdeztük az olvassással való kapcsolatáról és kedvenc könyveiről

-Mikor kezdődött a szoros kapcsolata az olvasással?

-Meglehetősen korán, azt hiszem harmadikos-negyedikes koromtól jártam rendszeresen könyvtárba. A mai napig az orromban érzem, ahogy belépvén a helyiségbe, megcsap a könyvek enyhén dohos illata.

-Milyen könyvek után érdeklődött? 

-Imádtam a meséket. Kevés könyv volt a hetvenes években abban a falusi könyvtárban, amelybe jártam. Szinte minden meséskönyvet ismertem, újból és újból elolvastam őket, nem tudtam megunni. Aztán jöttek a csíkos és a pöttyös könyvek, de nagyon szerettem az indián történeteket is.

-Mit jelentett a tanárnő számára a könyv?

-Csodálatosan kitágították számomra a világot. Messzi tájakra repítettek, de nagyon sokat tanultam általuk önmagamról is.

Képtelen voltam letenni, ha igazán érdekelt. Emlékszem, egyszer nyáron hajnali ötkor nyitott be a nagyapám a szobámba. Persze mikor kiderült, hogy egész éjjel olvastam, alapos fejmosást kaptam. 

-Milyen gyarkan járt könytárba?

-Hetente egyszer volt könyvtár, alig vártam a szerdákat, akkor jól felpakoltam könyvekkel, hogy egy hétig kitartson.

-Mi a véleménye a mai gyerekek olvasási szokásairól?

-Nagyon szomorú vagyok, mert azt látom, hogy szinte alig olvasnak a mai gyerekek. A történetek nem, vagy alig kötik le őket. Emlékszem kezdő tanár koromban a legrosszabb gyerekek is szájtátva, néma csendben hallgatták a meséket. Ma már a gyerekek többségét nem lehet mesével, szép történettel lekötni.

-A tanárnő magyar szakos. Befolyásolta a szakma  választáskor a döntését, hogy nagyon szeret olvasni?

-Természetesen. S csodálatos érzés, amikor sikerül „megfertőzni” a gyerekeket az olvasás szeretetével. Minden évfolyamban van ilyen, csak sajnos nagyon kevés.

-Tanárnőnek van kedvenc írója?

-Sok kedvenc íróm volt és van ma is, de Dosztojevszkij minden életkorban lenyűgözött. A Félkegyelmű című művét nagyon sokszor olvastam.

-Jelenleg milyen témájú könyveket olvas?

-Jelenleg spirituális irodalmat olvasok legszívesebben. Abban a korban vagyok, amikor az foglalkoztat igazán, hogy mi az emberi élet célja. Honnan jöttünk, és

hová megyünk?

-Köszönjük az interjút.

               Készítette: Gyurkó Rebecca, Kiss Virág, Krizsán Anna